Avagy mi kell egy csésze korrekt kávé elkészítéséhez a Föld körül keringve?
Amikor az űrhajósok elindulnak a nemzetközi űrállomásra nagyjából 330-434 kilométerre a fejünk fölé, akkor sok kiváltságot hagynak hátra.
A friss levegőt, a hosszú kellemes zuhanyokat, a napfényt, friss ételeket és a frissen főzött kávé élvezetét is.
Csak képzeljük el egy pillanatra a munkánkat kávé nélkül elvégezni minden reggel…
Semmi se készülne el, idegesek lennénk, egy ingerült zűrzavar lenne a napunk.
Nos, az asztronauták se különböznek ebben tőlünk. Sőt, ami azt illeti rájuk minden hatványozottabban igaz. Az űrhajósoknak általánosságban sokkal jobban kell koncentrálniuk az ébren töltött óráikban, mint a Földön.
Ezért kénytelenek fagyszárítással konzervált kávét inni szívószállal egy műanyag tasakból…
Ez motiválta a „Death Wish Coffe” céget egy instant darált és fagyszárítással készült kávé elkészítésében, amelyet felküldtek a nemzetközi űrálomásra elkészítve az ismert galaxis legerősebb instant kávéját. Jó hír viszont, hogy tavaly áprilistól a Space-X vállalat segítségével másik lehetőségként már ihatnak egy jó „csésze” kávét az ISSpresso gépet használva.
Az ISSpresso gép, amely találóan a nemzetközi űrállomásról kapta a nevét, teszi lehetővé az űrhajósoknak, hogy ihassanak egy teát, kávét, instant levest, és egyéb forró italokat.
A szoba-hőmérsékletű vizet felmelegíti, és magas nyomás által készíti az eszpresszót az asztronauták számára. Az ISSpresso nem nagyobb, mint bármely közeli kávézóban található kávégép. Eltérően a többi folyadékkal és étellel, amit az űrben fogyasztanak az ISSpresso által készített kávét nem műanyag tasakból kell elfogyasztani. Ehelyett egy speciális „zero-G” elnevezésű kávés poharat használnak.
Mark Weislogel folyadékokkal foglalkozó fizikus, aki segített a NASA-nak a pohár feltalálásában, így nyilatkozott: „Egy normál kávés pohárból nem tudnák a szájukba juttatni a folyadékot odafent, a folyadék a pohár alján esne csapdába.” Egy alacsony gravitációjú környezetben, mint a nemzetközi űrállomás, a folyadékok „ragadósakká” válnak a felületi feszültség és a kapilláris hatás miatt. Ennek eredményeként a kávé a pohár falához tapad. „Esetleg a nyelveddel megpróbálhatnád kilefetyelni a forró kávét, vagy kirázogatnád pohárból és a utána lebegő kávé cseppeket egyenként beszürcsölhetnéd.” – hát inkább nem, köszi…
Egyik se túl praktikus megoldás, de szerencsére a zero-G kávés pohár megoldja ezt a problémát.
A pohár kialakítása olyan, hogy mikrogravitációban működjön, a folyadék a pohár szájánál gyülemlik fel, így kényelmesen bele lehet kortyolni.
A Földön használhatatlan a speciális kiképzése és alakja miatt, de odafent egy csoda, ami megadja az asztronautáknak a kellő löketet.
Weislogel és kollégái éveken át kísérleteztek és tanulmányozták a folyadékok viselkedését alacsony gravitációjú környezetben.
„Minden rendszernek amely folyadékokat használ, keringet odafent beleértve a hűtőket, mellék helységet, üzemanyag tartályokat, vízvezetékeket stb. tökéletesen működnie kell gravitáció nélkül, vagy pl. egy űrhajón úton a Marsra. Persze ilyenkor a küldetésnek nem kritikus pontja a kávézás lehetősége.”
Ezt mondjuk nem próbálnám meg a helyében egy 5:30-kor kelt űrhajósnak elmagyarázni.
Az asztronauták nagy szerepet játszanak a tudomány fejlődésében, ha valakik, hát ők megérdemelnek egy csésze jó kávét.