kavegep-berles-kave-etiop-jpg-02

Etiópia, ez a kelet-afrikai állam, messze nem mindenhol poros sivatag. Az ország nyugati fele zord hegyvidékekkel és buja trópusi erdőkkel van tele. Ezekben az erdőkben még ma is megtalálható eredeti, vad formájában a kávéfajták egyik őse, az arab kávécserje (vagy tudományos nevén: Coffea arabica). Ezt a területet nem csupán a kávé bölcsőjének, de a több ezer féle vadon termő kávé genetikai sokfélesége miatt, a kávé „génbankjának” is tekintik.

kavegep-berles-kave-etiop-jpg-08

A vadon termő kávécserjékkel ellentétben, a nemesített kávék a kártevők szempontjából sebezhetőbbek, és kevésbé ellenállóbbak a klímaváltozással szemben is. Ezért a kávétermesztők időről-időre ezekből az ősi fajokból nyerik ki azokat a genetikailag kódolt tulajdonságokat, amiknek a segítségével a nemesített fajok ellenállóbbak és magas hozamúak lesznek. A genetikai sokféleség megőrzése tehát egyfajta biztos tartalékot jelentene a kávéültetvények számára arra az esetre, ha a nemesített kávéfajták súlyosan károsodnának, ám az évtizedek óta tartó erdőírtások a vad kávéra is folyamatos fenyegetettséget jelentenek.

kavegep-berles-kave-etiop-jpg-04

A kávéerdők védelme viszont több szempontból nehezített. A csapadékban gazdag dél-nyugati régióban a talaj kimagaslóan termékeny, ezért hosszú ideje vonzó célterület az ültetvények iránt érdeklődő befektetők és a mezőgazdaságból élő családok számára. Az ország szárazabb és sűrűbben lakott északi részéből folyamatosan költöznek ide farmerek. Ennek következtében a mezőgazdasági területek egyre jobban kiszorítják az erdős részeket. Az elmúlt 40 év erdőirtásai miatt az ország elveszítette az erdők több mint egyharmadát, és fennáll a veszélye annak, hogy a következő évtizedekben ezek az erdők teljesen eltűnnek majd.

kavegep-berles-kave-etiop-jpg-05

Mivel az országban nincs elegendő erőforrás egy ekkora terület védelméhez, a trópusi- és kávéerdők bárki számára hozzáférhetőek voltak, és viszonylag bűntetlenül garázdálkodhattak a területen, egészen 2014-ig. Az etióp kormány ugyanis ebben az évben elfogadott egy újfajta erdőgazdálkodási tervet, aminek fő célja a vadon termő kávécserjék védelme.

A Wild Coffee Conservation Project – vagyis Vad kávécserjék védelme projekt – elnevezésű kezdeményezés legfontosabb újdonsága, hogy az erdők felügyeletét az itt élő közösségek aktív bevonásával oldja meg. A dél-nyugati régióban az erdő környékén lévő települések tagjaiból 55 erdőgazdálkodási csoportot hoztak létre, akik együtt több mint 60.000 hektár erdő és 12.000 hektárnyi vad kávé védelméért felelősek. Rendszeresen felügyelik az erdőt, és gondoskodnak a fenntartásáról, amiért cserébe a kormánytól használati jogot kaptak: begyűjthetik az erdő terményeit, többek között a mézet, a különböző fűszereket, és a vadon termő kávét – ami a helyiek legfontosabb bevételi forrása lett.

kavegep-berles-kave-etiop-jpg-07

Az eddig elért eredmények nagyon lelkesítőek. Amellett, hogy az erdőírtás a projekt által érintett területeken a tizedére csökkent, a vadon termett kávébabból a helyiek kiváló minőségű kávét állítanak elő. Ugyanúgy napon szárítják, mint az ültetvényeken termesztett kávébabot, ám a vad kávéért – speciális aromája és kiemelkedő minősége miatt – átlagosan háromszor annyit fizetnek a nemzetközi piacokon.

kavegep-berles-kave-etiop-jpg-06

Ellentétben más próbálkozásokkal, amelyek kizárják az embereket az erdőből, a Vad kávécserjék védelme projekt egy fenntartható és működőképes elképzelésnek bizonyult. A helyi közösségek felelősséget vállalnak, hogy megvédjék az erdőt és a vadon termő kávécserjéket, hogy mi a jövőben továbbra is élvezhessük a latteinkat és cappuccinóinkat.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.