A kávézaccból bioüzemanyag állítható elő.
A kávézacc olajat tartalmaz, ami jól hasznosítható alapanyag biodízel előállításához. A kávézaccból a kávéolajat különböző szerves oldószerek segítségével lehet kinyerni, és eljárásfüggő, hogy az így kivont olaj milyen minőségű és hozamú lesz.
A cappuccino elnevezését szerzetesek ihlették.
A ferences szerzetes rendből a 16. században kivált kapucinusok ruhájának tejeskávé barna színéről nevezték el ezt a kávét cappuccinonak. A kapucinusok a csuhájukon található csukja miatt kapták a nevüket.
A Starbucks 1987 óta minden nap nyit új kávéházat.
Az elmúlt több mint 30 évben nem telt el úgy nap, hogy a Starbucks ne nyitott volna legalább egy-két kávéházat. Manapság világszerte több mint 27.000 Starbucks működik, így ők a legnagyobb kávéházlánc a világon. Az üzleteikben összességébentöbb mint 87.000 különböző kávékombinációt szolgálnak fel.
(kép forrása: https://www.dw.com/en/germans-support-deposit-system-for-coffee-capsules/a-19164422)
A kávékapszulákat kitiltották a német kormányzati épületekből.
A német kormány azért hozta meg ezt a döntést, mert a kapszulák alumíniumot tartalmaznak, így felesleges alumínium tartalmú hulladékkal terhelik a környezetet. A szabály 2016-tól van érvényben.
A kávé valójában a kávécseresznye nevű gyümölcs magja
A kávébab a kávécserjén termő gyümölcs közepében található mag. A gyümölcs – amit kávécseresznyének hívunk – belsejében általában két fél-mag található, nagyon ritkán előfordulhat, hogy egy egész kávébab van benne – ezt borsóbogyó kávébabnak nevezzük. A magot körbeveszi a gyümölcshús és a héj, amit pörkölés előtt eltávolítanak.
A kávét eredetileg rágták
A kávét, felfedezésének első időszakában, nem italként fogyasztották. A történészek szerint, az első kávéfogyasztó afrikai törzsek a megőrölt kávébabot különféle állati eredetű zsírokkal keverték össze, és a masszából kis energiagolyókat formáztak.
Nagy-Britanniában a kávét először egy teakereskedő népszerűsítette.
Viccesnek tűnhet, mivel a teát általában a kávé riválisának tekintjük, de tény, hogy a kávét először egy tea importőr vitte haza Nagy-Britanniába. A Brit Kelet-indiai Társaság Indiával és Kínával kereskedett, többek között teát, sót és selymet vásárolt, és az ő munkájuknak köszönhető, hogy a britek között a kávé rövid idő alatt népszerű lett.
Egy csésze kávé elkészítéséhez 140 liter vízre van szükség.
E vízmennyiség legnagyobb részét a kávécserje öntözésére használják el. Összehasonlításképpen, egy kilogramm marhahús előállításához – az állat megszületésétől a tálalásig – 16.000 liter vízre van szükség.
Hawaii az egyetlen állam, ahol az Egyesült Államokban is megterem a kávé.
A kávécserje a nagy tengerszint feletti magasságot és a trópusi éghajlatot szereti, és kevés olyan ország – régió – van, ahol a termesztéséhez megfelelőek lennének a földrajzi és éghajlati adottságok. Hawaii az egyetlen állam Amerikában, ahol a trópusi éghajlat megfelelő a termesztéshez.
A kávé segítette ki a brazil olimpikonokat.
1932-ben Brazília nem engedhette meg magának, hogy atlétáit kiküldje a Los Angelesi Olimpiára. A brazil kormány egy hajórakomány kávéval indította útnak a sportolókat, aminek az árából az atléták finanszírozni tudták az utazásukat.
Az irodai kávésbögrék egy része székletből származó baktériumokkal szennyezett.
Az irodai kávésbögrék nem annyira tiszták, mint amennyire azt általában gondoljuk. A bögrék nagyjából 20%-a tartalmaz emberi székletből eredő baktériumokat. Ez jórészt a munkahelyi ebédlőkben közösen használt tisztítóeszközök, kefék, szivacsok miatt van.
2020-ban várhatóan 169.000 millió zsák kávét iszunk majd meg.
A világ kávészükséglete napról napra emelkedik, és húzza magával a termelést is. A Nemzetközi Kávészervezet (ICO) adatai alapján a 2020-as évre 167.400 millió zsák kávét (1 zsák=60 kilogramm) várnak az elemzők, míg például 2015-ben 112.470 millió zsák kávét termeltünk.